Zsuzsi blog 2

New York

Talán ott hagytam abba, hogy a NISTben voltunk. Délután még elmentünk sétálni az Intézet erdejébe, ahol végre megláthattam a szarvasokat, akik egyébként azzal egyidőben tűntek el a mezőről, hogy én megérkeztem.(persze semmi összefüggés nincs a kettő között).
Hazafele megtudtam milyen is az igazi meleg, és végre felfogtam, hogy miért is nem akart Peti soha sétálni menni délutánonként nyáron. Még számomra is elég elviselhetetlen volt, pedig én szeretem a meleget.
Este elmentünk a beígért bunkerpartyra, ami nem szokványos volt, mert csak 5-en voltunk a házigazdával, meg Peti lakótársával és barátnőjével. Sajnos nem sikerült valami jó játékot találni, pedig volt egy csomó, de ezt leszámyítva nagyon jól éreztem magam.
Másnap reggel elindultunk Long Islanbe Jeannie-ékhez. Az út jó volt, sikerült egy vicces járattal mennünk. Itt nem nagyon csinálnak ügyet ezekből a fapados járatokból. Nem volt tele a gép, úgyhogy a végében csak mi voltunk. Így a mi stewardessünk végig pletyizte a bemutatót a másik steward feleségével, aki azután kért egy kis mogyit, amit egyébként nekünk is felszolgáltak később. Miután kivett magának 5-1o db kiszacsit, megkérdezte, hogy nem kérünk-e, és mivel a mienk akkor még nem jött meg, mondtuk, hogy de, erre odaadta az egészet, amiben kb még 2o-25 volt.
A reptéren Mark és Jessica várt minket, aki egyébként azért tudott eljönni, mert éppen beteg volt. Jeanniék háza nagyon tetszett, igazi kis otthonos házikó, csináltam is egy egész videót róla. A két kutyus tök jó fej, de borzalmasan hullajták a szőrüket, úgyhogy csak első nap játszottam velük egy jót, és aztán nem.
Az egész család nagyon kedves volt, egy kicsit féltem, hogy majd tök zavarban leszek, de mivel mindenki nagyon közvetelen volt, így ez egy percig nem jutott eszembe azután, hogy találkoztunk.
Amíg Jeannie haza nem ért, addig Mark és a lányok szórakoztattak minket. Miközben Katie megcsinálta a félig kész vacsorát.
Este elég sokáig sikerült fennmaradni, vagy mert nem mertek minket elküldeni aludni, vagy mert szívesen beszélgettek velünk, de valószínüleg mindkettő. Így végül 3-kor mentünk el aludni. Másnap szinte az egész napot egy outletben töltöttük, ami valójában az én hibám volt, de mivel ők szeretnek vásárolni, ezért nem zavarta őket. Engem annál inkább.
Pénteken reggel mi elmentünk a reggeli vonattal Markkal New Yorkba, mivel a lányok csak délután jöttek a suli miatt. Hát, meg kellett szokni. Mire 3 óra sétálás után újra találkoztunk Markkal, már egy kicsit besokaltam a tömegtől, és attól, hogy csak az orrod elé látsz, mert feletted magasodnak a felhőkarcolók, úgyhogy már éppen jót tett az ebéd. Mint kiderült sikerült a legforgalmasabb és legzsúfoltabb helyeket megtalálnunk.
Miután megérkezett mindenki elmentünk egy hajótúrára, ahol éjszakai fények között megnézhettük New Yorkot. Az elején én kicsit megijedtem, mert elkapott minket egy nagy eső, de mire elindult a hajó, addigra már vége is lett. Nagyon hideg volt, úgyhogy én csak akkor mentem ki, ha valami nagy dolog volt, mert egyébként bentről is lehetett mindent látni. Nagyon szép volt.
A szállásunk a Time Squertől 2 percre volt, ezért hazafele még bementünk néhány boltba egyet nézelődni, pl. az M&M's -be meg egy jó nagy játéküzletbe, ahol még éjfél körül is elég nagy volt a jövés-menés.Miután a lányok elmentek aludni, mi még elmentünk egyet sétálni. Addigra már a várost is sikerült megszoknom, egészen megtetszett,persze nem laknék itt nyugodt szívvel. Séta közben részt vehettünk egy videoklipp forgatáson is. 3 feka srác rappelt éppen az egyik utcán, pontosabban csak egy rappelt, a másik kettő a háttérben helyeselt, vagyis bólogatott, meg mutogatott. Egy sör után végül mi is hazamentünk, és fél 4 körül miután Peti elaludt a monológom közben, végül ennek a napnak is vége lett.
Másnap felmentünk az Empire State Building tetejére, ahol Peti csinált elég sok gyönyörü képet a 86. emelet tetejéről, pontosabban New Yorkról :)
Ezután ellátogattunk Chinatown-ba, vagyis egy falu méretü kínai piacra. Alapvetően jobb, mint mondjuk a Józsefvárosi, mondjuk mi jó időben is voltunk, ezért nem volt tömve, de itt is folyamatosan az ember nyakában vannak és azt hajtogatják, hogy “kocsi, kocsi...”, persze itt mást jelent, Coach-t,. Emellett Még a “Prada, Prada” és a “Gucci, Gucci” is használatos. Ilyenkor, amikor melléd szegődik egy ilyen kis kínai, akkor meginvitál egy tetőtérbe, vagy egy a bolt mögött tökéletesen jól eldugott raktárba, ahol jobb-rosszabb minőségű táskahamisítványok, vagy valamely módon szerzett cuccok várnak a vásárlóra, melyet attól függően, hogy milyen nap van lehet lealkudni 25-5o %-kal.
Ezután egy kicsit ellátogattunk a Central Parkba, ami tényleg csak egy kicsi volt, mert aztán indultunk Csabáékoz, ahonnan már rég elkéstünk.

Long Island

Csabáék is fantasztikus helyen laknak, az ablakukból látszanak New York fényei, és nagyon szép a házuk. Tetszik, hogy nincsenek fölösleges emeletek és túl nagy szobák, csak amekkora kell, és ez is nagyon otthonosan van berendezve. Az ajtóban már várt minket a Peti születésnapjára invitáló táblácska, bent pedig a party teríték. Amíg Chris befejezte a steaket, addig Gina elkésszítette a hozzávalókat,de arra még volt ideje, hogy egy kicsit zongorázzon a Katievel. Gina egyébként nemsokára fellép a Sound of Music nevezetü musicalben zongoristaként.
Itt nem voltunk nagyon sokáig, mert már elég késő volt. Még megettük a tortát, és felköszöntötték Petit a családhoz tartozás jelével, egy kis szivecskével, aztán indultunk is.
Vasárnap délelőtt, mire felébredtünk már megérkezett Gina és Chris (Csaba még dolgozott, mint önkéntes tűzoltó, de sikerült elintéznie, hogy délután már ő is velünk lehessen. Gyorsan elmentünk vásárolni mindenfélét a vacsorához, majd miután Peti lába egy kicsit rosszabodott, és Jeannie szerint is inkább ott csináljunk valamit, mint, hogy Floridában rosszabb legyen, ezért bementünk a kórházba. Mivel Jeannie itt dolgozik, ezért sikerült elintéznie, hogy minél előbb végezzünk. Először egy doki felvette Petit, megmérte a vérnyomását, a hőjét meg felvette az anamnézist. Egy kis várakozás után pedig bementünk a vizsgálóba. Elég hamar jött is egy doki, aki úgy döntött, hogy bead intravénásan egy nagy dózisú antibiotikumot, mert valószínüleg, amit először kapott nem volt túl specifikus és hatékony. Jeannie gyorsan elment vízért, a nővér pedig elkezdte a műveletet. Berakta a canült, beadta a herapint, és rákötötte az antibiotikumot. Miközben elinndította, megkérdezte Petit, hogy jól van-e, ő meg miután közölte, hogy kicsit ideges, már el is kezdett rángatózni, felakadt a szeme és elveszetette az eszméletét kb 20 másodpercre. Jeannie pont akkor ért vissza, mire beért az orvos, mert azért a nővér is megijedt és nem értette, hogy miért akadtam ki. Aztán gyorsan kivitt, mert nem voltam túl jól. Persze mikor Peti magához tért és az orvos megkérdezte, hogy mi történt, ő azonnal mondta angolul, hogy csak álmodott egy jót.
Emiatt rögtön fel is vették a Sürgősségi osztályra. Monitorra tették és kapott egy dupla adag infúziót. Szegény nagyon fázott az idegesség miatt, meg egyébként is szokás szerint nagyon hideg volt a légkondi miatt. Úgyhogy hiába kapott 3-4 melegített takarót, még így is rázta a hideg. Persze ekkorra már rég elfelejtettük, hogy miért is mentünk be, úgyhogy, amikor megkérdezte a nővér, hogy ilyen volt-e a lába eddig is, vagy romlott, akkor hirtelen nem is tudtam, hogy miről beszél.
Nem akarom nagyon hosszúra nyújtani, mert most hogy újra olvasom én is unom magamat, de mivel ezeket még ott írtam, már nem akarom nagyon megnyírbálni.
Délutánra sikeresen hazaértünk, egy finom steaket ettünk, bár nem jött meg a gusztusom ahhoz, hogy félig sült húsokat egyek ezután, pedig az igaz, hogy ízesebb, mint a teljesen átsült (a vér íze..pfuj :)).Most tényleg mindenki itt volt, mert előző este Tom, Jennie férje nem tudott jönni, mert dolgozott.
Este kiültünk egyet nézni a tüzet, persze mindenki pólóban, may egy pulóverben, én meg kabátban és takaróban, és engem ültettek legközelebb. Így azért már nem fáztam, csak pont jó volt.
Hajnalig beszélgettünk Jeannievel, így megint kb 3-4 órát aludtunk, így indultunk Orlandóba Mickey egérhez! :))))))))

Orlando

Annyira jó volt, hogy nem is tudom, hogy mit meséljek róla.
Egész Disney World akkora, mint egy kis falu. Kb 5 olyan része van, amit érdemes meglátogatni. Mi ebből kettőbe jutottunk el. Első nap Epcot nevezetű helyre mentünk, ahol inkább tudományosabb dogok voltak. De persze volt Delfin bemutató, a többi disney-s dolog is. A legjobb egy Sourin nevű “játék” volt, ahol felrepítettek minket egy nagy kivetítő elé, ahol egy nagyon élethű természetfilm ment, amit repülőről vettek fel, így olyan volt, mintha a repülőn ülnénk, még a narancsfák illatát, és a szelet is lehetett érezni. Láttunk 3D-s mozit, és kilőttek minket az űrbe is, ahol mindenkinek felelősségteljes feladata volt, a kellő időben meg kellett nyomni 2 gombot :). Este elég fáradtak voltunk, a sok nem alvás és az egész napos program utén, de mivel nem sok mindent ettünk, ezért még el kelett mennünk boltba, meg egyet vacsoráztunk, de mire ezekkel véegztünk, mér megint hajnali 1 volt. Ezek után másnap nem tudtunk elindulni idpben, főleg, hogy én otthon hagytam a jegyemet is, úgyhogy még későbbi bisszal tudtunk csak menni. De végül megérkeztünk Magic Kingdom-ba, ami a tényleges Disney World. Mickey egérrel és a kastéllyal.
Kb 10 órát tölöttünk itt, úgyhogy sikerült mindenre felülnünk, amit szerettünk volna, meg arra, is amire nem, mert azért ez mégiscsak inkább kisebb gyerekeknek készült, kevés igazán gyomorforgató volt. Ami a legjobban tetszett az egy Space nevű űrhajós kilövés, amit végig sötétben ment, csak néhány pont szerű “csillag” látszódott.Itt is voltnk 3D-s moziban, a Karib tenger kalózaival részt vettünk egy jó kis éjszakai tengeri ágyúzásban és Peti nagy örömére megnéztük Mickey és Minnie házát is :).
Délután felvettem a felvonulást este pedig félig a tűzijátékot. Majd nézzétek meg!Ja, és ez itt tényleg a Disney world, ahol mindenki mosolyog!
Szerdán már nem volt annyi időnk, hogy egész nap ott legyünk, így csak a belvárosba mentünk be, ahol csak üzletek vannak. Megnéztük a sok drága, karácsonyi díszt, és ajándékot, meg ebédeltünk egyet a Planet Hollywoodban, majd hazarepültünk.

Washington

Csütörtökön reggel Peti bement egy kicsit dolgozni, én meg jól kialudtam magam, és aztán felraktam a meglepetés csillagokat Peti plafonjára, ami miatt jól elkéstem és majdnem nem kaptunk ebédet. Délután bementünk Washingtonba. Először megnéztük az általam már jó régen kinézett Bodies nevezetű kiállítást, ahol az emberi szervezetet mutatják be valódi kórbonctani szerveken és testeken. Azt gondoltam, hogy gyomorforgató lesz, de egyáltalán nem volt az.
Ezután azt gondoltuk, hogy van egy csomó időnk, így simán eltöltöttünk legalább 2 órát egy könyvesboltban, de mikor kijöttünk, igencsak siettünk, hogy minél több mindent meg tudjunk nézni, és így éppen elértük az utolsó metrót, miután vacsoráztunk egy nem jót egy McDonald’s-ban. Annak ellenére, hogy a Fehér Ház környékén, viszonylag egy elit negyedben voltunk, itt láttuk a legtöbb hajléktalant, és rossz arcú embert.

Mindenkitől elnézést kérek, hogy ilyen hosszan kitöltöttem Peti blogját, innentől megint rajta sor. De persze ne várjunk sokat, hiszen már lassan elkezdi a disszertációját írni, igaz? :)