Zima 2

A hétvégén ugyan megint jobbra fordult - aztán meg balra - az időjárás, de ma reggel picit dideregve ébredtem és meglepődve tapasztaltam, hogy az iGoogle-s kijelzők között az itteni bizony ki van nullázva. Beköszönt az igazi tél, miután az átugrotta az őszt. Be is készítettem az otthonról elhozott sapkát és egy pár kesztyűt, de ezeket még nem használtam, elég volt a tudat, hogy megtehetném. Mielőtt elindultam még hamar átkapcsoltam a hűtést, fűtésre aztán elsétáltam - mert a bringám ugye, bent maradt az irodában. Jó szolgálatot tett a polár felső, nem fáztam és nagyon szép, tiszta levegő kísért egészen az irodáig. A kapun beérve a varjak tömkelegére lettem figyelmes, nem tudom, hogy honnan bújtak elő, de jó sokan lettek hirtelen. Vitatkoztak is rendesen annak rendje és varja szerint. Ment a károgás ezerrel és ahogyan a repülési formációkat figyeltem éppen valamilyen terület rendezéses projekt lehetett, mert igen izgatottak voltak. Az összes kisebb termetű szárnyas megszeppenve ücsörgött a lámpaoszlopok tetején. Mintha csak azt suttogták volna, hogy "Na, megjöttek a nagyfiúk..."
A mai ebédhez vittem itthonról egy kis maradék petrezselymes krumplit, gondoltam, hogy majd az étteremből hozok valami húsfélét mellé. Gondoltam....csak azt nem, hogy ma előszőr bekövetkezik a lehetetlen és negyed kettő körül elfogy az öszes ehető kaja a pultokról. Elfogyott. A krumpli azért jól esett. Visszatérve láttam, hogy gondosan gyüjtögetik a legmodernebb tchnikával a lehullott fa és tűleveleket. Egy arc körzött egy gokart szerű fűnyíróval és fújatta a kör közepére a begyűjtendőt, majd jött egy pótos traktor és felporszívózta az egészet. Így aztán tényleg nem nehéz alacsony értéken tartani a munkanélküliséget.
A mérőrendszer finomítása címszóval megint megbolygattuk a rendszert és persze nem lett jobb egy fokkal sem, ellenben megint elment egy nap. Kicsit olyan nyögvenyelős, kinlódós nap volt, el is fáradtam benne.