Long Island 1

Szeptember első hétvégéje is egy hosszúra sikeredett, köszönhetően a 4-ei Labor Day-nek. :) A ház teljesen kiürült, mert mindenki elutazott valahova. Gabent már pénteken elutaztatta a cége egy meglepetés kirándulásra. Marasiék pedig egy tó melletti házat béreltek haverokkal és persze egy kis hajóval. Pár héttel ezelőtt foglaltam a jegyet Long Island-re, hogy meglátogassam családom ott élő tagjait. Ekkor már nem volt hely pénteki járatra, ezért egy szombat délelőtti járatra váltottam jegyet. Gép indulása 11:55, ajánlott reptérre érkezés 1-1,5 órával előtte. Marasiék is reggel indultak, de még indulás előtt kidobott a metróhoz. Piros metró, zöld metró, B30-as busz (nem tégla) és már ott is voltam fél 11-kor a Baltimore-i reptéren. A fogkrémes tubusom miatt feladtam a hátizsákomat poggyászként, ugyanis a belföldi járatokon is érvényes a folyadékok géprevitelének korlátozása (maximum összesen 1 liter, maximum 1 dl-es adagokban). Még előző nap délután beugrott - persze csak a NIST területének elhagyása után - hogy hoppáka a jegyet nem nyomtattam ki. Na, sebaj majd otthon csak lesz valakinek nyomtatója. Láttam, hogy lehet online bejelentkezni 24 órával indulás előtt, de ehhez méginkább szükség volt egy nyomtatóra. Végül nem nyomtattam semmit és így igazi jegynélküli foglalásom volt. :) Szóval a hátizsákom feladása és a bejelentekezés után láttam, hogy a C beszálló osztályba kerültem. A beszállókártyán nincsen hely megjelölve, csak A, B, vagy C osztály, ami a betolakodás sorrendjét határozza meg. Nyílván nem a C lesz az első. :)
A péntek délutáni rohanás annak volt köszönhető, hogy egy igen kis csatlakozóra igyekeztem vezetékeket forrasztani és ez majdnem egészen 7 óráig is eltartott. Ezért nem nyomtattam ki a jegyemet, de ami még rosszabb, hogy ezért felejtettem bent az asztalomon a fényképezőgépemet. :(
A repülés simán ment, nem volt semmi gond és amúgy nagyon szép volt, ahogyan a part közelében haladtunk a cél felé. A reptéren már várt Jeannie, Mark valamint a lányok, Jessica és Katie. Lassan elindult a szalag is a csomagokkal, de az enyém nem akart megérkezni. Szalag megáll, csomag sehol. Reklamáció. Valszeg a következő gépen rajta lesz. Telefonálnak és még ma kiszállítják. Ok. Indulás, majd pár perc után telefoncsörgés, csomag megvan mehetünk vissza. A hölgy szerint ott volt a szalagon, de egy narancssárga hátizsákot szerintem 5 emberből 1 biztosan észrevett volna. Mindegy, nem vitatkoztam, csak lecsekkoltam, hogy minden megvan-é a táskában. Nem hiányzott semmi a fényképezőmön kívül, de azt ugye az irodában hagytam....