A minap volt egy potyautasom hazafelé jövet. Fél 7 előtt pár perccel indultam el hazafelé, így sietősre fogtam a bringázást. Amikor felszálltam a járműre láttam valami világos-zöldet, de gondoltam csak egy bogár és amint belendülök le is lép. Nem bogár volt és nem lépett le. Egy kis zöld béka lapított először a nagylánckerék váltóján, majd átugrott a menetszél-védettebb italtartóra, majd még tovább mászott a vázra. Nem volt időm megállni, mert bezárt volna a kapu és akkor tekerhetek körbe plusz pár kilométert. Nagyon jól bírta a száguldást, igaz szépen össze is húzta magát picire. Miután kiértünk a kapun, megálltam, ugyanis nem akartam nagyon távol vinni a lakhelyétől. Nem nagyon akart leszállni, ezért inkább elkezdtem fotózni. Szeret pózolni, szerintem békakirálynak készül. Kis noszogatásra azért megjött az esze és a bátorsága és szépen leugrott a paripáról és mehettem az utamra, bevásárolni. Megjött a kedvem egy kis bableves gyártáshoz, így vettem babot és zöldséget, meg káposztát. Ja, hogy minek a káposzta a bablevesbe? Hát, hogy éhen ne haljak, amíg a bab ázik. A káposztából, káposztás tészta készült, amit végül egyedül fogyasztottam, mert Gaben nem tolta haza időben a képét. Tegnap éjjel elkészítettem a bablevest is, hiszen a babok már szanaszéjjel áztak és a korábbi sólethez használt pulykacomb megmaradt fele is szépen kiolvadt. Kicsit sok fokhagymát raktam a rántásba, de a mai vacsorányi adagot egy kis vízzel sikerült feljavítanom, annyira, hogy azt kell mondjam már bablevest is tudok főzni! :)
Az időjárás a hét eleji felhős-esős-ből, száraz-derült félébe csapott át, köszönhetően a Kanadából importált hideg levegőnek. Jól esett fellélegezni.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése