sodromból

Ma reggel igen jó idő volt, amolyan kellemes előnyári, erős széllel, minek köszönhetően igen kellemes volt a levegő páratartalma is. Nagyon jólesett a reggeli tekerés. Első dolgom volt ma, hogy ellátogassak a - nemtudom mikor nyitó - belépőkártya készítő irodába. Fél 9-re ott is voltam, de csak 9-től volt "rendelés". Na, legalább én leszek az első, gyorsan kicserélik, esetleg aláírok egy papírost, majd ténylegesen elkezdhetem a napot. Igen, de...szokták mondani....nem így történt. Egy fiatalember készségesen eligazított, hogy akkor menjek vissza a titkárnőmhöz és írassam meg vele a - leírta egy post-it-re - nyomtatványt. Mondom, biztos ez? Hiszen csak ki akarom cserélni mert: nem működik! Igen, biztos. Oké. Vissza. Titkárnő sehol, persze, később jön majd be. Na jó, akkor majd ha megjön akkor tudatom vele, hogy mizu, elintézi és legkésőbb délután mehetek az új kártyámért. Gép újraindít, egy nem várt kékképernyő, hoppá, ilyen sem volt még ezen a gépen. Megint újraindít, Outlook, majd felugrik egy üzenet a naptárból, amibe egyetlen egy dátumot jegyeztem be, mint fontos tennivalót, na ennek a kezdési időpontjáról vagyok már most lecsúszva 56 perccel az üzenet szerint. Közben leesik, hogy mi is ez a tennivaló, egy amolyan bemutatjuk a NIST-et, fél napos előadássorozat, ami éppenséggel majdnem a kártyagyártók irodája fölötti terembe volt meghirdetve. Na akkor át, hátha még nem maradtam le mindenről. Előtte még gyorsan odaragasztottam a post-it-et a titkárnő ajtajára, hogy az legyen az első, amit meglát, ha egyszer majd betipeg.

Az előadás eléggé unalmas volt, a legtöbb ismertetett dologgal már tisztában voltam. A legunalmasabb talán a biztonsági szolgálat előadása volt, amit egy hörcsög fejű arc tartott, hogy itt vannak veszélyes anyagok, meg tűzoltók, meg igazi rendőrök, meg tudod-e hogyan ülj a számítógép előtt, pláne ha laptop, meg hogy ne állj rá a székre, használj létrát, meg haggyadazt, meg hívd ezt és ezt a számot, ha ez és ez történik, meg vigyázz a vadállatokkal, mert az nem az ő tulajdonuk és nem fizetnek az azok által okozott károkért.... hosszú volt. Tudom-tudom, ezek a kötelező munkavédelmi oktatás szerű dolgok, de lehetett volna rövidebbre is fogni. Szerencsére volt ingyen kávé, üdítő, szendvics és fánk, így legalább másodszor is megreggeliztem. Majd 1 óra volt mikor végeztünk, na gondoltam a titkárnő már csak beért és már meg is van a nyomtatvány, mehetek is az 1 kor induló délutáni rendelésre. Titkárnő nem volt, ebédelt. Yuqint megkérdem, hogy beszéltek-e, mondta hogy nem, de mintha hallotta volna hogy telefonált a kártyásokkal és nem kell semmit kitölteni. Oké, megpróbálom. Vissza. Fiatalember vidáman köszönt, hiszen ma már találkoztunk és mondja, hogy akkor papír, mondom nem, nincsen papír, mert telefonáltak innen valakivel és mondták, hogy nem kell. Na, megkérdi, visszahívja...ez eltartott pár percig...majd szomorúan közli, hogy nem, mégsem úgy van az. Elromlott a kártya, amit 2 hete készítettek és a cserekártyához egy csomó embernek alá kell írni azt a nyomtatványt, amiről eddig is szó volt. De mondom, nem kell hosszabbítani, vagy változtatni rajta, ugyanez kell és 2 hete már mindenki aláírt mindent. Nem értem, hogy miért kell 8, vagy mittomén hány embernek foglalkoznia az én el/%!+= kártyámmal, amikor egyedül Bob-nak és nekem kellene ez ügyben bármit is tenni. Bob, aki készítette a fotót és kinyomtatta a kártyát. Nem. Sajnálja, de ez a szabály. Nekem ugyan igazam van, de akkor is ez-a-szabály! Na ekkor volt az, hogy sikerült kihozniuk a SODROMBÓL, annyira, hogy majdnem el is felejtettem ebédelni, csak, hogy visszakanyarodjak az étkezésekhez. Persze azért összeszedtem magam és nem hagytam ki.

Eléggé frusztrált voltam az eddig történt dolgok miatt, de azért tudtam egy kicsit dolgozni is. Később Yuqin hozott be pár dobozt, amik tegnap érkeztek, elkezdtük kicsomagolni és volt olyan termék, ami el volt törve, volt olyan is, amit ugyan rendelt, de más típust postáztak. Na mondom ezeknél is húzó ágazat az ügyfélszolgálat. A napnak még nem volt vége. Yuqin hozott egy újabb dobozt, amiben két memóriabővítő kártya volt az asztali gépéhez. Ilyet is legutóbb az Amigámnál láttam, használtam. Dell márkájú gépe van, keresgéltem a kártyához tartozó leírást, fórumon, forgalmazónál, de igen nehezen találtam bármiféle infót is hozzá. A végén azért kiderült, hogy kell külön tápkábelt csatlakoztatni a kártyákhoz, amit nem találtunk sehol. Azt tudni kell, hogy ez a gép két féle tápegységgel/kiszerelésben került egy éve forgalomba: 750 W-os és 1 kW-os tápegységgel. Kiderült, hogy ők ugyan az 1 kW-os példányt rendelték, de egy 750W-osat kaptak, ami persze kívülről nem feltűnő és most egy év után már nem lehet mit csinálni, miért nem vették észre előbb!

Összefoglalván a mai nap eseményeit kijelenthetem, hogy két ámerikai cég és egy intézmény is bizonyította, hogy az ügyfélszolgálatokat tekintve, egy-két rossznevű otthoni céggel egy lapon lehet említeni őket. Gratulálok!
A nap végére azért volt egy kis sikerélményem is, mert sikerült használható állapotba hoznom a huszonharminc dollárért "megjavított" porszívót. A gégecső kb 10 cm hosszan el volt tömődve, amit a szervizben nyílván nem vettek észre. Így ismeretlenül ezt a céget is csatolnám a fentebb említettekhez.

Ma is esett, itt is. Ezért Yuqin hazahozott. Holnap folytatjuk a cégteszteket! :)