minőségbiztosítási nap

Mentorom ma egész nap oktatáson volt, csak a szünetekben ugrott be az irodába. Az ebédszünetben pedig elment az útleveléért. Kb egy hete bízott meg egy céget, amikor rájött, hogy bizony nem fog tudni hazautazni Kínába, mert lejárt a régi! Vicces lett volna, ha pont ő marad le a pekingi konferenciáról. :) Külső cég nélkül talán 10 hétig is eltartott volna mire megkapja, így meg fizetett plusz kb 150 dollárt, megvolt egy hét alatt és még sorban sem kellett állnia órák hosszat. 4 után boldogan jött vissza az irodába, addigra már egy kolléganője bohozta az oktatáson való részvételt igazoló oklevelét is.
Én ma is a lézerdiódákat és az azokat meghajtó áramköröket böngésztem. Yuqinnal beszéltünk is a továbbiakról és megállapíthatom, hogy jó úton járunk. A beszélgetést félbe kellett szakítanunk, mert mindkettőnknek mennie kellett. Neki azért, mert a fia végzett a tenisz edzésen, nekem meg azért, mert fél 7-kor bezár az F kapu, boltba is akartam menni és 7 előtt hazaérni. 7 utánra ígérte egy nő, hogy eljön azért a matracért, amit én tegnap elhoztam.
Bevásárlás után hazafelé kicsit megtekertem sportolás céljából a kerékpárt, aminek a gumijai eléggé leengedtek már, ezért hazaérkezésem után azzal a lendülettel fel is pumpáltam a gumikat, ennek következtében még jobban megizzadtam. Bringa be, aztán ki, mert Marasi még tegnap megkért, hogy ne az étkezőben tároljam, hanem tegyem ki a járgányt a teraszra. Utána szusszantam egy picit, majd rövidesen megérkezett Gaben is. Elkezdett molyolni a konyhában, mire én feldobtam, hogy ha netán a vacsorán gondolkodik, akkor lazítson, mert én előző nap már bekészítettem a mustáros húst. Közösen egész hamar összedobtuk a menüt, amihez ma hoztam csemege uborkát is, amiről szintén meg kellett állapítanom, hogy édesebb, mint otthon.
Vacsora után fél 9 körül Gaben elhúzott, ha jól emlékszem a főnökéhez, valamit bütykölni a számítógépén. Miután elment, Mo letántorgott az emeletről és meglepően be volt lassulva, de így pont megfelelő sebességgel beszélt ahhoz, hogy tisztán megértsem, amit mond. Többek között azt, hogy még maradt a hétvégéről pont két söre és esetleg elfogyaszthatnánk, közben pedig dumálnánk. Így is tettünk és közben megbeszéltük a világ dolgait az ámerikai politikától kezdve, az afrikai kereskedelmi szervezeteken át egészen a kenyai időjárásig, mindezt csak fél 11 körül szakította félbe egy kopogás a bejárati ajtón. Két szempárt láttam pislogni a sötétben és egy fehér papirost az egyik szempárhoz közel. Mondta is egy hang, hogy mit-kit keres, de nem értettem. Fél perc után rákérdeztem, hogy a matracért jöttek-e, bingó. Gyorsan bementem érte, pacsi, majd a szempárok eltűntek a sötétben. :) Folytattuk Mo-val a konzultációt, majd éjfél után mondtam, hogy én most már bizony lefekszem, majd így is tettem, ő pedig megette a tegnapi grillezésük maradékát.