Barbara ma délelőtt jó hírekkel válaszolt a már-már zaklató kérdésemre és azt ígérte, hogy bár délelőtt elfelejtette, de ebéd után 1 óra körül elmegy a csekkemért. Az albi kifizetését mára ígértem Marasi-nak, úgyhogy fontos volt, hogy ma megkapjam a pénzt. A bank csak délután 4-ig volt nyitva és fél4 körül már kissé feldühödten mentem át Barbarához, aki éppen akkor érkezett vissza és már másolta is le a csekket, majd mosolyogva átnyújtotta a borítékot egy aláírás fejében. Na akkor gyorsan rohanás a bankba, hogy még be is tudjam váltani a csekket. Ezt csak akkor lehet megtenni, ha van a kérdéses banknál számlám. Nincsen. Akkor nyissunk. Ez volt életem első ámerikai bankszámla nyitása, de gyanítom, hogy az ügyintéző fiatalembernek is akivel még szebb lett ez az első alkalom, ami kb fél óráig is eltartott. Hurrá!
Mivel ma ugye ünnep van, ezért ünnepi vacsorát készítek, a várva várt rakott krumplit. A hozzávalók: krumpli, kolbász, tejföl, de én még egy kis szalonnával is megtámogatom. A lakásban nem volt jénai edény, ezért egy hagyományos tortaformába szeleteltem bele a kissé túlfőzött krumplit és a késsel felszeletelt tojást. :)
Hmmmm. Finom lett és hasonlított is az íze az igazi rakott krumpli ízéhez. Szárazabb lett, mint amire számítottam, mert ebben a kolbászban nem volt annyi zsír, mint az otthoniban és kevés lett az az egy doboz tejföl is, amit vettem. Mindezek ellenére 2x is szedtem magamnak. :) Gabennel nem egyeztettem, de gondoltam egyszer csak hazaér. Így is tett, de addigra már bepizzázott. Bánhatja! :) Holnap viszek magamnak ebédre....és talán még holnapután is.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése